Az áramlást generáló berendezéseket, úgymint ventilátorok, szivattyúk, kompresszorok, gyakran fordulatszám-szabályozás nélkül alkalmazzák. A közegáramot gyakran fojtással, szelep vagy zsalu segítségével szabályozzák. Amikor az áramlást a motor szabályozása nélkül befolyásolják, az folyamatosan teljes fordulaton jár. Mivel az épületgépészeti rendszereknek nagyon ritkán van szüksége maximális közegáramra, a fordulatszám-szabályozás nélkül üzemelő rendszerek jelentős mennyiségű energiát pazarolnak el, működési idejük legnagyobb részében. A VFD használata a motor fordulatszám-szabályozásánál 70%-os energia-megtakarítást eredményez. Az 1. ábra bemutatja a VFD szabályozás működési alapelvét.
Mit jelent a frekvenciaváltó? (VFD)A legtöbb épületgépészeti területen alkalmazott villanymotor indukciós, vagy aszinkron típusú. Népszerűségüket elérhető áruknak, alacsony üzemeltetési költségüknek és megbízhatóságuknak köszönhetik. A motor fordulatszám-szabályozásának egyetlen módja az AC bemeneti feszültség átalakítása és frekvenciájának megváltoztatása: itt jön a képbe a VFD-szabályozás.
A frekvenciaváltó sok néven ismert, úgymint inverter, változó fordulatszámú hajtás (VSD), frekvencia átalakító, vagy AC hajtás. Alapjában véve mind ugyanazt jelentik: egy olyan villamos berendezést, amely a villanymotor fokozatmentes fordulatszám-szabályozását biztosítja. A mai VFD-szabályozás azonban további funkciókkal is rendelkezik, ideértve a rendszer egyéb berendezéseinek szabályozását és védelmét is.
Affinitási törvények
A változók – úgymint nyomás, a közegáram mértéke, tengelyfordulat, teljesítmény – közti kapcsolat kifejezhető az affinitási törvények segítségével. Ezek alkalmazhatóak ventilátoroknál és szivattyúknál centrifugális és axiális áramlás esetén (2. ábra, lásd a következő oldalon).
A törvényekből láthatjuk, hogy a közegáram a fordulattal, míg a nyomás a fordulatszám négyzetével egyenesen arányos. Az energia-megtakarítás szempontjából a legfontosabb, hogy az elfogyasztott energia egyenes arányosságot mutat a fordulatszám köbével. Ez azt jelenti, hogy minimális fordulatszám-csökkentés már megtakarítást eredményez a fogyasztott energiában. Például a 2. ábrán látható, hogy 75%-os fordulat 75%-os áramlást produkál, de csak 42% energiát használ fel a teljes közegáram biztosításához; ha az áramlást lecsökkentjük 50%-ra, az energiafelhasználás lecsökken 12,5%-ra.
Közegáram-szabályozási módszerek összehasonlítása a fordulatszám-szabályozással
A közegáram-szabályozás szokásos hagyományos módszerei:
1. Fojtásos szabályozás zsaluk vagy szelepek segítségével.
2. Folyadék- vagy örvényáram-párosok használata a ventilátor és a motor közötti nyomaték szabályozására.
3. Be/Ki vezérlés
4. Dőlésszög-beállítás tengelyes ventilátoroknál, ahol a ventilátor-lapátok dőlésszögének változtatásával változik a közegáram.
A hagyományos közegáram-szabályozás hátránya, hogy nem érinti közvetlenül a fő energiafogyasztót. Vannak lehetőségek e komponensek energiafogyasztásának csökkentésére, de egyik sem olyan hatékony, mint a fordulatszám-szabályozás alkalmazása VFD segítségével. Például a Be/Ki vezérlés túl sok mechanikus feszültséget és nyomáscsúcsot generál az extra indítások és leállítások miatt, valamint a villamosenergia-ellátásban okoz problémákat a magas indítási áramcsúcsok miatt, amikor a motort direkt hálózatról indítják.
A 3. ábra összehasonlítja a fojtásos szabályozás, illetve a fordulatszám-szabályozás esetén fellépő energiafelhasználást.
没有评论:
发表评论